TÁRLATVEZETÉS/KÉRÉSRE

1 Magyar nyelvű tárlatvezetés: 4000,- Ft.
2 Diákok csoportja részére: 3000,- Ft.
3 Család részére: 3000,- Ft.

Belépődíj: a Göcseji Falumúzeumba váltott belépőjegyek érvényesek.

NYITVA TARTÁS

Április 1. - október 31.
10-18 óráig
Hétfő kivételével

FÖLDHŐ

10 éves a MOGIM Geotermikus Regionális Kutatóhely

Földhő
10 éves a MOGIM Geotermikus Regionális Kutatóhely
2009.09.26-án Zalaegerszegen a MOGIM 40 éves jubileumi rendezvényén elhangzott:
Geotermikus Regionális Kutatóhelyének 10 éve
(A rendezvényen rövidítve elhangzott, kézirat vázlatból készült, teljes változat!)
Előadó: Farkas Iván Károly mb. kutatóhely vezető MOGIM


Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Emlékezők! Kutatótársaim!

A MOGIM Geotermikus Regionális Kutatóhelyének 10 évéről szeretnék röviden szólni.

Meg kell emlékeznünk arról is, hogy 10 évvel ezelőtt a Geotermikus Regionális Konferenciához kapcsolva megnyitottuk a Vízbányászat eszközei és berendezései állandó kiállítást is, amelyet már a jelen lévő, aranydiplomás bányamérnöktársunk (Csath Béla) jelentős gyűjtőmunkája előzött meg.

Egy 100 évvel ezelőtti zalai eseményt is megemlítek, ekkor fúrták az első termál-kutat Hévízen, – akkor még Alsó-Páhok területén, – ahová a mai napra emléktábla elhelyezését terveztük. A programba azonban már nem fért be, másik alkalommal kerülhet erre sor.

40 évvel ezelőtt, a Dunántúli Olajipari Múzeum és a Göcseji Falumúzeum épületeinek áthelyezési tervei készítésekor a Dunántúli Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat műszaki kollektívájában dolgozhattam, akik közül néhányat még ma itt köszönthetünk.
Az 1970-es évek elején irányult a szakmai érdeklődésem a geotermikus energia kitermelhetősége, a hőbányászat, vagy ahogy ma nevezzük a földhőbányászat felé. A kérdésem akkor is az volt, mi lesz, ha elfogy az olaj Zalában, Nagylengyelben?

Szakmai, – de talán nem felesleges, – kitérő útjaim után, a nyugdíjazásomat követően 1995-ben, „A hőbányászat bölcsője Magyarország” című MOGIM pályamunkámmal tértem vissza régi, hobby témámhoz. Ez évben hozták létre a MOL-GEOTERMIA PROJEKT szervezetét és önálló egyesületté vált az OMBKE KFVSZ Geotermia csoportjából a Magyar Geotermális Egyesület (MGtE), hogy szélesítse a szakmai érdeklődők körét (kertészek, jogászok, stb.). Tagja lettem én is és a MOGIM kapcsolata is fennáll, az OMBKE meghatározó szerepe mellett. Ezzel az IGA és az EGEC (nemzetközi és európai) geotermális egyesületek tagjának is tekinthetjük magunkat.

1996-ban reménykedtünk, hogy a térségünket érintő, egyik MOL-Geotermia Projekt (GP), az Andráshida-Nagylengyel referencia üzem, közel 1 milliárd forintos fejlesztéssel megvalósul és ebben szerepet vállalhat múzeumunk is. A MOL részére, a Krete-Porció, izlandi és magyar cégek által elkészített elő-megvalósíthatósági tanulmány ez évben már megismerhető volt.

1997-ben a MOL-GP vezetőjének (Dr. Árpási Miklós) felkérésére, a MOGIM közreműködésével a Zala Megyei Közgyűlés Elnöke (Varga László) április 29-re, Zalai Geotermia Konferenciát hívott össze Zalaegerszegre, az Andráshida projekt feladatainak pontosítására.
A Közgyűlés ekkor már rendelkezett a megye területén lévő 171 db CH-ra meddő kút hasznosíthatóságára 1994-ben készült részletes, több kötetes MÁFI tanulmánnyal, amelynek 20 oldalas kivonata alapján már tárgyalta is a témát és 63 db kutat tartott hasznosíthatónak, amelyek között az Andráshida-i projektet érintő kutak is szerepeltek.
A konferencia nem hozta meg a várt eredményeket. A tájékoztatás a MOL részéről elnagyolt volt, a fejlesztés ütemezése hiányzott, a 60 millió Ft-os MOL támogatás említése mellett, a támogatási felhívás nem volt konkrét, a Külső-Kórház energetikai igényei az elkészült tanulmányból valami ok miatt kimaradtak. A Zalaegerszegi Külső Kórház geotermikus energiaellátásba kapcsolásának elősegítésére május 8-án a MOGIM-ban, az érdekeltek meghívásával konzultációt tartottunk. Ezt követően május 14-én a VÁTI, mint a Zalaegerszeg Általános Rendezési Tervének készítője, egyeztetést tartott a Referencia Üzemmel kapcsolatban. A fejlesztő Projekt Kft. csak később, szeptember 23-án, Budapesten, a MOL székházban alakult meg. A MOGIM nem vett ebben részt.
A konferencia egyik eredménye volt, hogy a ZMJV (Zalaegerszeg Megyei Jogú Város) polgármestere (Dr. Gyimesi Endre) és az MGtE (Magyar Geotermális Egyesület) elnöke (Dr. Árpási Miklós, a MOL–Geotermia Projekt vezetője) előzetes megbeszélést folytattak egy megalapozó tanulmány elkészítésére, amelyet a város felhasználhat a geotermiát érintő döntéseihez. (1998. március 10-i keltezéssel készült el a tanulmány.)
Az Andráshida MOL projekt sajnos nem valósult akkor meg, de a zalaegerszegi termálfürdő előkészületei új irányba indultak el.

1998-ban felfigyeltünk az EU PHARE CBC (Poland-Hungary Assistance for the Recontruction of the Economy Cross Border Cooperation) pályázati felhívásaira, hogy kihasználjuk földrajzi helyzetünket, Szlovénia, Ausztria és Horvátország közelségét. Három, összefüggő projektet tartalmazó projekt-csoporttal pályáztunk. A Geotermikus Regionális Kutatóhely, a Geotermia Gyűjtemény kialakítása és a Számítástechnikai eszközök beszerzése a GR Kutatóhelyhez közül csak az elsővel nyertünk 9.000 ECU támogatást, 1.000 ECU saját rész vállalása mellett.
Az eredmény ismeretében Tóth János MOGIM igazgató, az MTA X. Földtudományok Osztálya Bányászati Tudományos Bizottsága soros ülésén, Budapesten, október 8-án adott tájékoztatást a MOGIM-ban folyó kutatómunkáról. A Bizottság, a 19/4. sz. határozatában támogatta a pályázat segítségével megvalósuló Geotermikus Regionális Kutatóhely megvalósítását a MOGIM-ban, és a pénzbevétellel is járó tevékenységek végzését.

1999-ben a pályázat céljainak megfelelően Geotermikus Regionális Konferenciát rendeztünk szeptember 9-én, Zalaegerszegen a MOGIM-ban, közel 100 fő részvételével és az előadások egy részét megjelentettük a Kőolaj és Földgáz 1999/5. célszámában. Ma is úgy tekintem, hogy a konferencián tettük le közösen a Geotermikus Regionális Kutatóhely gondolatbeli alapkövét. A mai napon, 2009. szeptember 26-án pedig egy tényleges alapkövet, – 3 millió euró támogatás igénybevételével, – nagy projektünk segítségével az új Magyar Olajipari és Földhő Múzeum alapkövét szerettük volna elhelyezni, amit sajnos nem tehetünk meg.

2000-ben az előző évi konferencián elhangzott előadások felhasználásával és előadók bevonásával az OMBKE gondozásában elkészült A geotermikus energiahasznosítás Zalai területfejlesztési programjához c. tanulmány és a PYLON Kft. gondozásában pedig a Zalai Geotermikus Energiahasznosítás Területfejlesztési Programja – Geotermikus mintaerőmű a Nyugat-dunántúli Régióban c. tanulmányok, amelyekhez már kutatói szolgáltatásokat nyújtottunk.

A fennállásunk 10 éve alatt, projektvezetésemmel 7 pályázatot nyújtott be a MOGIM Alapítvány, amellyel közel 100 ezer EUR támogatáshoz jutott. Ezek a zárás vagy elutasítás sorrendjében: a Geotermikus Regionális Kutatóhely létrehozása (1999-PHARE); Magyar Geotermia (ipari) Gyűjtemény (2001-Széchenyi Terv); az Olajipari emlékhelyek Zala – Mura térségben (2003-PHARE); a Magyar olajosok Ausztriában (2003-PHARE); az Olajipari emlékhelyek Muraközben (2004-PHARE); Magyar Olajipari Múzeum megújítása és Földhő Múzeum gyűjteményének létesítése az európai örökség bemutatására Zalaegerszegen (2008-EGT-Norvég Finanszírozási Alap); MOGIM Borbála-Net: múzeumi kutatóhálózat építés önkéntesekkel és kísérleti földhőtelep létesítés (2008-Norvég Civil Alap).

2006-ban Zalaegerszegen Földhő Szakmai Nap-ot tartottunk Zalaegerszegen, a térségben szerzett tapasztalatok összegezésére, a ZMJV és az OMBKE KFVSZ támogatásával.

2008-ben üdvözöltük a városban működő három felsőfokú intézmény (PTE, BGF, BMGE) rektora által elhatározott Zalaegerszegi Regionális Tudásközpont megalakítását. Meghívottként előterjeszthettem elképzelésünket a GR Kutatóhely bekapcsolásáról, a térségi adottságok és az egyediség hangsúlyozása mellett, a fenntartó ZFOK Alapítvány december 15-én megtartott kuratóriumi ülésén.

2009-ben a Kutatóhelyen elkezdtünk beszélgetni, civil kezdeményezésként, tapasztalt kutatókkal a Nagylengyel kőolajmező – Nagylengyel földhőmező témában. Hasznosítási oldalról a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás bekapcsolását kíséreltük meg. A heti rendszerességgel megtartott beszélgetéseinket „földhő szakmai műhely”-nek nevezzük és működéséről tájékoztattuk a MOL Nyrt. és CEGE Zrt. illetékesét is. A szakmai műhely eddig Gellénháza, Nagylengyel, Becsvölgye, Ormándlak településeket érintő kutakat vizsgált. Itt a földhő közvetlen hasznosításának már előzménye is van, és a további is valószínűsíthető.

2009-re megváltozott a környezetünk. Elkészültek a hazai és európai geotermikus energia stratégiák, átalakulóban vannak a kitermelés és hasznosítás előírásai, geotermikus energiatermelő vállalatok jöttek létre, beindult a hazai geotermikus szakmérnök képzés, megjelentek a geotermikus témájú diplomatervek a társintézményeknél is, módosult a nagykanizsai szakképzés, Magyarországra települt az európai kutató szervezet az információ technológiára és a megújuló energiákra figyelve, a klímaváltozás nagy kihívást jelent minden tudományterületnek,- a nemzetgazdasági eredmények csak lassan mutatkoznak. Át kell gondolni a MOGIM Geotermikus Regionális Kutatóhelyének helyzetét és az eddigi munkánkra alapozva új célokat kell meghatározni.

Mit kívánhatok a MOGIM Geotermikus Regionális Kutatóhelyének a következő évekre? Mi lehet a mesebeli három kívánságom?

-Maradjon Zalaegerszegen, nemzeti tulajdonban;
-az „egyszemélyes”, nyugdíjas kutatóhelyből fejlődjön tovább és fiatalos, aktív földhő szakmai műhelyként hasznosítsa a megszerezhető tudást, erősítse a hazai földhőipar civil kutatási, fejlesztési és oktatási hátterét;
-a MOGIM, a földhőipar, a földhőbányászat kulturális emlékeivel, – bányatörvényben is kiegészítve, – e területen is kapcsolódjon az ipari örökség bemutatásának európai rendszerébe.

Köszönöm azoknak a személyeknek és szervezeteknek a segítségét, akik az elmúlt 10 évben fontosnak tartották a Geotermikus Kutatóhely működését. Köszönöm azt a többletmunkát, amit a MOGIM Alapítvány vezetőitől és munkatársaitól, a kutatótársaktól kaptam.

További munkájukhoz kívánok

Jó szerencsét!

Zalaegerszeg, 2009. szeptember 30.
Farkas Iván Károly mb. kutatóhely vezető MOGIM

Földhő hírek:

A MOGIM és a MGtE (Magyar Geotermális Egyesület) között pártoló-tagsági szerződés jött létre. A MOGIM Geotermikus Regionális Kutatóhelye várja és befogadja a földhővel kapcsolatos híreket, dokumentumokat és tárgyi eszközöket, amelyek gyűjtőkörébe illeszthetők.
2009.02.16. F.I.K.

A Magyar Geotermális Egyesület Budapesten tartotta meg a 2008. évet eredményesen záró Közgyűlését. Az egyesüte 95. tagja a MOGIM . A tagok egyuttal tagjai a geotermikus világ (IGA) és az európai (EGEC) szervezetnek is.
2009.02.17. F.I.K.

Kisteleken, 2009. március 19-én és 20-án kerül megrendezésre az V. Nemzetközi Kisteleki Termálkonferencia, amelynek meghívója a Magyar Termálenergia Társaságtól (MTET) érkezett.
2009.02.27. F.I.K.
A Magyar Olajipari Múzeum Geotermikus Regionális Kutatóhelyének létrehozása:
Tíz évvel ezelőtt a Magyar Olajipari Múzeum (MOGIM) Alapítvány, az Európai Unió PHARE CBC Magyarország-Ausztria-Szlovénia Programja keretében három összefüggő témával pályázott. Ezek közül a Geotermikus Regionális Kutatóhely kialakítása (HU 9524-03-01-24) kapott támogatást, a „Geotermia Gyűjtemény” és a számítástechnikai eszközök önálló beszerzése nem. A nyertes projekt keretében a kutatóhely gondolatbeli alapkövét a Geotermikus Regionális Konferencia (Zalaegerszeg, 1999. 09. 09.) előadásaival helyeztük el, amelyek egy része a Kőolaj és Földgáz szaklap 1999/5. célszámában megjelent. A projektet sikeresen zártuk 1999-ben, azóta szerény körülmények között működik a kutatóhely. A geotermiát is érintő két újabb, sikeres PHARE projekt eredményeivel is gazdagodtunk 2003-ban.
Az „Olajipari emlékhelyek Zala - Mura térségben” (HU 001602-23), amellyel a magyar-szlovén-horvát országhatár mentén a XIX. században elindult, a XX. században virágzó és évezredünk elején még működő szénhidrogénipar emlékhelyeiből kapcsoltunk be néhányat a kulturális turizmusba. Ezek között vannak olyanok, amelyekből termálvíztermelő létesítményeket alakítottak ki. Figyeltünk a szlovéniai Petesházán „születő” Olajipari Múzeumra is. A gondolat az óta tovább fejlődött, a „Kőolaj- és földgázbányászati emlékhelyek Magyarországon” kiadványban.
A „Magyar olajosok Ausztriában” kiállítás Bécsben és Zalaegerszegen (HU001503-36) projektben a XIX. században a magyar „fúrászok”, a XX.-ban a magyar olajosok tevékenykedtek Ausztriában, főként a termálvíz, illetve geotermikus kutatás területén. A két ország szakemberei között kialakult kapcsolatok, a vízkútfúrásban, termálvízkutatásban betöltött szerepük feldolgozása kezdődött el a projekt keretei között és felelevenedtek a régi szakmai barátságok a kiállítás két helyszínén.
Új tervek:
2006. november 28-án, Zalaegerszegen a MOGIM, az érdekelt szakmai egyesületek (OMBKE, MGtE, MTET) és Zalaegerszeg MJV támogatásával rendezett Földhő Szakmai Napon a résztvevők megismerhették a hatósági, engedélyezési és beruházói tapasztalatokat, amelyeket a térségben szereztek a földhő kitermelésben, hasznosításban. A MOGIM igazgatója itt jelentette be egy új múzeumi gyűjtemény a FÖLDHŐ MÚZEUM létesítésének elképzelését. Megkezdtük az előkészítő munkákat, vizsgáltuk a pályázati forrásokat.
2007. áprilisában az MGtE elnöke Nemzetközi Geotermikus Konferencián előadásában bejelentette, hogy közreműködnek a Földhő Múzeum létrehozásában.
Elkészültek az előtervek és az építési engedélyezéshez szükséges terv, egy új, ötezer négyzetméter alapterületű, kétszintes, Műszaki Múzeumra. Az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusokra a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiirt pályázatra elkészítettük és szeptemberben benyújtottuk pályázatunkat az európai örökség megőrzése kiemelt területre. A Magyar Olajipari Múzeum (MOGIM) megújítása, FÖLDHŐ MÚZEUM gyűjteményének létesítése az európai örökség bemutatása Zalaegerszegen, projekt címen. Munkacímnek a Magyar Olajipari és Földhő Múzeumot, rövid címnek a FÖLDHŐ MÚZEUM Zalaegerszeg-et választottuk. Partnerek széles körének segítségére számítunk a technológiai tervezésben és a megvalósításban. Erről az Európai Olaj Múzeumi Hálózathoz tartozó igazgatók a 2007. október 5-7. között Bécsben tartott találkozójukon kaptak tájékoztatást a MOGIM igazgatójától. Külföldi partnernek a Norvég Kőolaj Múzeumot (NORSK OLJEMUSEUM) kértük fel. Velük a megállapodás 2007. év novemberében aláírásra került. A norvég olajvárosban, Stavangerben 1999-ben megnyílt Norvég Kőolaj Múzeum és a közel negyven éves MOGIM tapasztalatainak ötvözésével elképzelt új létesítmény a Magyar Olajipari és Földhő Múzeum, kedvező döntések esetén 2011-től fogadhatja látogatóit. Kedvezőtlen pályázati döntés esetén a projektből csak egy Kísérleti Földhőtelep megvalósítását tervezzük, oktatási és kutatási feladatokkal is.
Képünkön a norvégiai Stavangerben - ami 2008-ban Európa egyik kulturális fővárosa is - megvalósult Norvég Kőolaj Múzeum látható.

Bővebb információk a http://www.norskolje.museum.no honlapon találhatók. Látogassanak el oda, érdemes.
2008 februárjában várjuk a pályázat első körének eredményeit és a támogatás mértékétől függően alakítjuk tovább terveinket.
Bővebb tájékoztatás Farkas Ivántól kérhető a mogim@olajmuzeum.hu címen. A témát érintő, forrással megjelölt híreket honlapunk Geotermia-földhő rovatába köszönettel fogadjuk.
A Norvég pályázat után:
Elképzelések a Földhő Múzeum létrehozására (szerkesztett változat)

Több mint egy éve 2006. november 28-án, Zalaegerszegen jelentette be Tóth János a Magyar Olajipari Múzeum igazgatója, hogy Földhő Múzeum létrehozását tervezzük.
Sajnos az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok keretében benyújtott projekt-koncepciónk a MOGIM megújítására és Földhő Múzeum gyűjteményének létesítése az európai örökség bemutatására Zalaegerszegen, nem került kiválasztásra, a további 1350 pályázathoz hasonlóan.

Az NFÜ-től április 1-én megkaptuk az értékelést, amelyet elemezve megállapíthatjuk, hogy a 7 millió eurós fejlesztés fenntarthatósága és kockázat kezelése nem győzte meg a bírálókat.
Újra kell gondolnunk a projekt koncepciót!

Projekt-partnereinknek, - akik szándékukat kifejezték, -tartozunk ezzel, ha bizalmukat nem akarjuk elveszíteni. Elsők között az MGtE elnöke biztosított bennünket a szakmai támogatásáról, ezért itt elmondom röviden elképzeléseinket a FÖLDHŐ MÚZEUM létrehozásáról.

2009-ben negyven éves lesz múzeumunk, a MOGIM, amelynek feladatait a szénhidrogén-bányászat vonatkozásában a magyar Bányatörvény határozza meg. A fluidum-bányászathoz kívánjuk kapcsolni a földhőbányászatot, több okból is.

A múzeum jelenleg egy közel 3 hektáros, gondozott szabadtéri kiállítási területtel és attól kb. 3 kilométerre lévő múzeumi, közgyűjteményi épülettel (irodák, könyvtár, levéltár, gyűjtemények, emlék szobák, stb.) rendelkezik.

A negyven év tapasztalataival és az új technikai lehetőségek felhasználásával terveztük egy új múzeumi közgyűjteményi, többcélú épület létrehozását, a MOGIM megújításával és a Földhő Múzeum elhelyezésével. A kétszintes, ötezer négyzetméteres épületet földhőszondás energiaellátásra alapoztuk, mellette ezerötszáz négyzetméteren demonstrációs és kutatási célokra is alkalmas kísérleti földhő telepet terveztünk megvalósítani.
A Földhő Múzeumnak különös lehetőséget adna itt a Göcseji Falumúzeummal való szomszédsága, amely a népi, hagyományos földhő hasznosítás bemutatására is alkalmas.

A Földhő Múzeum elképzelésének kialakulásához vezető előzményekből néhányat említek meg:
- a múzeumban feldolgozott szakmai, hagyatéki anyagok között gyakran találhattunk geotermiával összefüggőeket,
- a szénhidrogénipar fejlődését megelőzték a Kárpát-medencében a szén, só, érc és vízkutató fúrások, a vízkutatás eszközeit szabadtéri kiállításon mutatjuk már be,
-a VIKUV-tól, tulajdonunkba került a nagyon értékes Zsigmondy Vilmos és Zsigmondy Béla Gyűjtemény, amelyből már állandó kiállításunk működik,
-1999-től a MOGIM Geotermikus Regionális Kutatóhelyet is működtet szerény körülmények között, amelyet PHARE támogatással hozott létre,
-2003-ban PHARE támogatással határainkon túlra is merészkedtünk. Két sikeres projektet valósítottunk meg: Olajipari emlékhelyek Zala – Mura térségben és a Magyar olajosok Ausztriában címmel,
-2006-ban kezdtük el konkrétan kidolgozni a „norvég” lehetőség adta minimális önrésszel a múzeum megújításának elképzelését és a Földhő Múzeum létrehozását,
-2007. szeptemberében beadtuk a projekt-koncepció pályázatunkat,
-2008. tavaszán, Miskolcon megalakult a „Közép-Európai Ipari Örökség Útja” Egyesület, amelyben a MOGIM az „olaj-útjá”-t gondozza, remélhetőleg a „földhő-útjá”-ba is bekapcsolódunk.

A Földhő Múzeum létrehozására az elképzeléseinket célszerű módosítani az alábbiak szerint:

-Európát a Kárpát-medence térségére célszerű szűkíteni az első lépésben,
-a tárgyi eszközöket koncentrálni kell helyileg a bemutatásához,
-a létesítményeket, vagy azok nagy részét a településeken kell megőrizni, hálózatban bemutatni, amit a MOGIM már elkezdett,
-a szakmát művelőknek pedig hálózatban célszerű dolgozni, lehetőség szerint virtuális múzeumot építeni.

A MOGIM fejlődéséhez újabb impulzust adhat a több ezer meddő kútról, reményeink szerint a Bányavagyon Hasznosítótól beérkező, bemutatásra alkalmas eszköz, alkatrész, dokumentáció.
Farkas Iván

Elhangzott Veresegyházán a Termálvíz a Kárpát-medencében című konferencián.

FEL